Mi a Rotary - Rotary
Főmenü:
A Rotary olyan világszervezet, amelyben különböző foglalkozású emberek készek vállalni a humanitárius szolgálatot. Szakmai és magánéletükben magas etikai alapelveket követnek. Arra törekednek, hogy a világban terjedjen a megértés és a jószándék.
Ezeket az ideálokat ápolják a Rotary Klubokban a Rotarysták baráti összejöveteleiken.
Az egyes Rotarysták ezeket az ideálokat képviselik, és ezek szerint az ideálok szerint élnek.
A NÉGY KÉRDÉS PRÓBA
A Rotary-ban az emberek közötti kapcsolatokban a magas etikai alapelvek alkalmazásának és betartásának bevált mércéje a négy kérdés próba:
Igaz-e?
Tisztességes-e minden érintett számára?
Elősegíti-e a barátságot és jóakaratot?
Javát szolgálja-e minden érintettnek?
A ROTARY CÉLJA
A Rotary célja segítőkészség a mindennapi életben („Service Above Self“).
A Rotary ezt a célt a következő utakon igyekszik elérni:
- a barátság ápolásával, amely alkalmat ad hasznosnak bizonyulni mások számára,
- a magán- és hivatásos életben a magas etikai alapelvek, valamint minden, a közösség számára hasznos tevékenység értékeinek elismerése által,
valamennyi Rotarys felelősségteljes magán, hivatásbeli és nyilvános tevékenységének támogatásával,
- a jószándék ápolásával, amely a népek közötti megértést és békét szolgálja olyan tevékeny emberek világközössége által, akiket a segítőkészség ideálja egyesít.
A ROTARY TÖRTÉNETE
A cselekvő humanizmus
Egy fiatal ügyvéd, Paul Harris 28 éves korában nyitott ügyvédi irodát Chicagóban. Tevékenysége hamar sikeressé vált, mivel gondosan ügyelt a lelkiismeretes, végletesen tisztességes munkára.
Sohasem zárkózott be a hivatásába. Részt vett a helyi sajtóklub, a kereskedelmi kör és egy sor más civil (polgári) egyesület tevékenységében. Feltűnt neki az egyének magánossága, a szolidaritás hiánya, a dzsungel törvényeinek uralma és a morális érzék számára megengedhetetlen csökkenése.
Ekkor határozta el, hogy egy olyan klubot szervez, amely a barátság kötelékével fogja össze azokat az üzletembereket és szabadfoglalkozású egyéneket, és amelyben megtestesítheti az üzleti morálra vonatkozó ideáljait.
A Rotary alapítójának kiindulópontja tipikusan amerikai. Eszméit azonban más kultúrákon felnőtt emberek is magukévá tehetik, mivel az a törekvése, hogy közelebb hozza az embereket egymáshoz.
Paul Harris olyan civil társadalom létrehozását tűzte ki céljául, amelyben az emberek készek a feladat- és felelősségvállalásra.
1905. február 23-án Paul Harris három kliensével és egyben barátjával, egy szénnagykereskedővel (Silvester Schiele), egy szabóval (Hiram Shorey) és egy bányamérnökkel (Gustavus Loehr) elhatározta, hogy hetente találkoznak, felváltva egymás irodáiban, azaz rotálva (innen a Rotary név). Célul tűzték ki, hogy fejlesszék baráti kapcsolataikat, kölcsönösen segítsék egymást, és hivatali tevékenységük során szolgálatokat nyújtsanak egymásnak, kötelezve magukat arra, hogy szigorúan hűek maradnak a lojális kereskedelmi etikához.
Végül az ötödik taggal, a nyomdász Harry Rugglesszel megalakították a Rotary Club of Chicagót. Az év végére tagságuk hasonló elveket valló egyénekkel bővült 30-ra, a régi tagok ajánlásával. A befogadást úgy korlátozták, hogy egy klubba két azonos foglalkozású nem kerülhet, hogy elkerüljék az üzleti vetélkedést (konkurenciát).
1910-ben a Rotary nemzetközivé vált, mivel Kanadában megalakult az RC Winnipeg és az RC Manitoba. 1911-ben már Európában is létrejött három Rotary Klub, mégpedig Írországban és Nagy-Britanniában. Ekkor Paul Harrist a Nemzetközi Szövetség elnökévé választották.
1916-ban a klubok világszerte egyre növekvő népszerűségének következtében a Rotary a különböző régiókban létrehozta a körzetekből álló rendszert. A szervezet valóban globálissá vált, áthatolva nemzeti határokon, faji, nyelvi és vallási korlátokon. 1921-re mind a hat kontinensen, Európától kezdve Dél- és Közép-Amerikán, Ausztrálián és Afrikán át Ázsiáig alakultak Rotary Klubok. 1922-ben létjogosultságot nyert a Rotary International név.
1925-re már 200-ra nőtt a klubok száma több mint 20 000 taggal. A szervezet megkülönböztetett tiszteletét emelték államelnökök, miniszterelnökök és más, olyan kiemelkedő személyiségek, mint a finn zeneszerző, Jan Sibelius, Albert Schweitzer, a Nobel-békedíjas humanista orvos, orgonaművész, filozófus és hittérítő, vagy az irodalmi Nobel-díjas német íróóriás, Thomas Mann.
A Rotary eszmeisége hihetetlen gyorsasággal terjedt a világban. Mára egy óriási világszervezet lett: a Rotary International több mint 200 országban, 1 220 000 taggal, 538 körzetben 34 500 klubot egyesít.
Ma is gyakran idézik az alapító, Paul Harris gondolatát: „A barátság az a szikla, amelyre a Rotary épül, és a tolerancia az az elem, ami a Rotaryt összetartja”.
A Rotary egy, az Egyesült Nemzetek Szervezetében is tanácskozási joggal rendelkező civil szervezet, amelyben különböző foglalkozású és a saját szakterületükön sikeres emberek önkéntes alapon humanitárius, jószolgálati feladatokat készek vállalni.